Fő fegyvere a párbajtőr volt, egy sérülés vezette az edzői pályára és biztos benne, hogy ebben a sportágban mindig van mit tanulni – ezt vallja a Békessy Béla Vívó Klub új edzője Nick Clapham, aki Angliából érkezett a debreceni vívókat edzeni.
Nick Clapham hosszú éveket töltött el párbajtőrözőként. Versenyzőként is imádta a vívást és kiváló eredményeket is ért el, azonban egy sérülés miatt, abba kellet hagynia a versenyzést. Ekkor döntötte el, hogy edzőként is kipróbálja magát és megpróbál másoknak is segíteni a bennük rejlő lehetőségek és a tehetségük kibontakoztatásában. Edzői pályafutása 2004-ben kezdődött, és az eltelt lassan 20 év alatt rájött arra, hogy ebben a sportágban mindig van mit tanulni.
Nick széleskörű jártasságot szerzett mind a három vívónemben. Ismeri a francia, a brit és a magyar rendszert is. Emellett tanult különböző teljesítmény fokozó edzői technikákat, sportpszichológiát és sportfejlesztést, valamint fizikoterápiai képesítést is szerzett. Tapasztalatait és jártasságát az edzői munkájában is kamatoztatja. Nick számára létezik a vívásban egy alapfilozófia. Mint mondja, csak e mentén lehet haladni. Ezt követi egy tudatos építkezés.
Nick Clapham: „Számomra az egész azzal kezdődik, hogy kiépítsem a vívópalántákban az egész életen át tartó szenvedélyt a sport iránt. Ha ez sikerül, akkor minden akadályt el tudnak hárítani. Fontos, hogy megszeressék a vívást, mert ha te csak úgy vívogatsz, a legjobb teljesítményt soha nem tudod kihozni magadból. Számomra az a legérdekesebb amikor eljön az idő, hogy az egyik szintről átlépjenek a másikra. Amikor a kadetból a juniorba lépnek, a juniorból a felnőttbe. Nagyon érdekes, hogy hogyan tudnak átmenni ezen a hídon. Ezt olyan könnyűvé kell tennem, amennyire csak lehet.”
Edzői pályafutása során számos klubban megfordult, ahol tanítványait egészen a brit elitbe vezette. Dolgozott kisebb egyesületben, egyetemi klubban és volt része új vívóklub létrehozásában is, megyei kapitányként pedig a szakvezetésbe is belelátott. Pályafutása során mindig olyan helyzetben találta magát, amikor egyszerre kellett a klub adminisztrációjával és az edzői tevékenységgel foglalkoznia. Egy idő után azonban úgy érezte, hogy a kettő közül választania kell.
Mivel szíve inkább az edzői tevékenység felé húzta ezért elkezdte keresni az olyan klubokat, ahol szászázalékban az edzői feladatra, a vívók fejlesztésére és a versenyre való felkészítésre koncentrálhat a lehető legmagasabb szinten. Ekkor jött képbe a Békessy Béla Vívócentrum, mely épp a kard szakosztály erősítéséhez keresett edzőt. Nick elküldte az önéletrajzát, a klub pedig tárt karokkal fogadta. Az azóta eltelt időben úgy tűnik mindkét fél megtalálta a számítását.
Nick Clapham: „Ez a klub számomra a lehető legjobb atmoszférát biztosítja. Itt egy ideális egyensúly van, amely egyrészt az edzésre és az eredményre is fókuszál és arra is, hogy igazi családias légkör legyen. Nem egy gépies környezetet akarnak kialakítani. Nem azt akarják, hogy jön egy ember, aztán egy újabb, egy újabb és egy újabb, mint egy gyártósoron. Ami engem itt nagyon lenyűgözött az, ahogyan a klub használja az élvonalbeli ötleteket és ezeket beilleszti az edzésmunkába. Ahogyan analizáljak minden alakalommal a verseny után a videó felvételeket, ahogyan egyének szintjén visszanéznek mindent. Ezek a dolgok, azért nem ennyire egyértelműek minden klubnál, hogy kellő időt szánjanak az erőfejlesztésre, hogy megadják a vívónak, amire szüksége van, hogy mindig jobb utat keressenek a számára, hogy folyamatosan bátorítsák, hogy minél több versenyen vegyenek részt, azért, hogy felépítsék a vívót és hogy a hosszú távú fejlődésére összpontosítsanak. Nem az azonnali eredmény a legfontosabb, hanem az hol fog tartani egy év múlva, öt év múlva, tíz év múlva.”
A debreceni szerepvállalás nem a semmiből jött. Az angol edző nagyon is jól tudta, hogy hová jön, hiszen Magyarország már hosszú évek óta egy nagyon kedves hely számra.
Nick Clapham: „A vívó- és edzőképzésem nagy részét Felletár György végezte. A képzés mellett pedig volt lehetőségem megismerkedni a magyar kultúrával, és mindig azt tapasztaltam, hogy van valami Magyarországon, ami nagyon erősen vonz engem. Először 2007-ben vettem részt egy budapesti edzőtáborban, ahol megtapasztaltam, hogy milyen is lehet a vívás, ha jól csinálják. 2009-ben tértem vissza és egy ideig a Honvédnál edzettem. Ekkor szerettem meg igazán Magyarországot. Amikor 2022-es látogatásom alkalmával kiléptem a Liszt Ferenc repülőtérről, azonnal azt éreztem, hogy hazaérkeztem.”
Nick Debrecent is nagyon megszerette és a klubba is sikerült beilleszkednie.
Nick Clapham: „Az igazság az, hogy túl sokat eddig nem láttam Debrecenből, hiszen az időm döntő részét az edzőteremben töltöm. Persze, azért néhányszor már jártam a központban. Láttam például a Virágkarnevált is, amely gyönyörű volt és tükrözte az igazi magyar tradicionális hangulatot is. Ez valami olyan, amit sehol máshol nem érezni, ez amiért én itt akarok lenni.
A versenyzők bizalommal fordulnak hozzá és szeretnek vele edzeni. Azóta a magyar nyelvet is elkezdte tanulni, viszont az edzőteremben angolul zajlik az edzés, ami a gyerekeknek is egy jó lehetőség az angol nyelv gyakorlására.
Nick Clapham: „A magyar nyelv nagyon-nagyon nehéz, de én nagyon élvezem, hogy tanulhatom a nyelvet. Még hosszú út áll előttem, mire eljutok oda, hogy folyékonyan tudjak beszélni, de nekem ez nagyon megéri. Először is azért, mert ez egy nagyon szép nyelv és nagyon érdekes. Szerencsés voltam, hogy Angliában egy magyar ember volt az edzőm. Néha angolul beszélt, a magyar nyelvtan szabályai szerint. Ő jobb módszereket talált ugyanazokra a dolgokra angolul, mint mi magunk. A vívás nyelve magyarul sokkal teljesebb, mint angolul. Ez a másik oka annak, hogy élvezem a magyar nyelvtanulást, mert így sokkal jobban és tisztábban ki tudom fejezni, hogy mit akarok mondani. Azt akarom, hogy mindent megtanuljak, hogy ne azt a furcsa nyelvi keveréket használjam, amit most.
A klub nagyra értékeli Nick igyekezetét a nyelvtanulást illetően, azonban a Békessy Béla Vívó Klub elnöke Dezső Zsigmond elmondta, hogy a dolognak fordítva is működnie kell. Itt a lehetőség ugyanis, hogy az edzésre járó gyerekek angolul tanuljanak.
Dezső Zsigmond: „Ez innentől kezdve egy teljesen más oktatás, mint bárhol máshol. Ez egy nagyon jó dolog, mert a gyerekek a szó jó értelmében rá vannak kényszerítve arra, hogy angolul beszéljenek. Így pedig, a muszáj elv miatt, szépen leküzdhetik a félelmeiket, a gátlásaikat és sokkal magabiztosabbak lesznek, ha meg kell szólalniuk egy idegen nyelven. Szóval, itt nálunk a szülő azt veheti észre, hogy gyermeke nem csak a vívást sajátítja el, hanem leküzdi a gátlásait az angol nyelv használatában.” – mondta a klub elnöke.
Dezső Zsigmond kifejtette azt is, hogy az eddig eltelt néhány hónapos időszak alatt, jobban megismerték az új edzőt és nagyon elégedettek a munkájával.
Dezső Zsigmond: „Nyugodtan mondhatjuk, hogy a klub egy nagyon elhivatott külföldi edzőt szerződtetett. Ráadásul hosszútávra. Remek mesterektől tanult, így szakmailag is kiváló, amit adni tud a klubnak. Vele a kard, a tőr és a párbajtőr szakág is profitálhat.”
Persze a legfontosabb itt is azok véleménye, akik az edzésekre járnak nap, mint nap, tehát a gyerekeké, a sportolóké. A tapasztalatok és a vélemények alapján elmondható, hogy egy olyan edzővel dolgoznak együtt, akit, megszerettek mind szakmailag, mind emberileg. Eleinte furcsa volt számukra, hogy angol szavakat hallanak az edzőteremben, de mára már ez természetessé vált.
